poker

Nem telhet már úgy el nap, hogy a póker növekvő színvonalát ne vitatnánk meg különböző fórumokon. Mindeközben úgy tűnik, ez a vita már évek óta tart. A 2003 és 2005 közötti időszakra aranykorként gondolunk vissza, amikor minden olyan pókeres, aki valamit is konyított a játékhoz, világmegváltó összegeket keresett az asztaloknál.

2006 óta azonban sokat nehezedett a játék (talán az sem véletlen, hogy akkortájt vezeték be az UIGEA-t). A pókerjátékosként manapság már hihetetlenül nehéz érvényesülni a korábbiakhoz képest, hiszen már az alacsony limitek is telis-tele vannak profikkal.

Van azonban egy visszatérő, gyakran elhangzó állítás: A játék annyit fejlődött 2003 óta, hogy egy 1$/2$-on játszó mai pókeres verni a 10 évvel ezelőtti highstakes mezőnyt (vagy fordítva: egy olyan egykori sztár, mint például Doyle Brunson nem állná meg a helyét egy mai 1$/2$-os online partiban).

Soha nem szerettem ezt az állítást, mivel a nagy öregek érdemeit is csorbítja. Az alapgondolat mögött meghúzódó érvekkel azonban egyet kell értenem: egy alacsony vagy közepes limiteken játszó, megbízható játéktudással rendelkező 2012-es játékos van olyan szinten, hogy verné a legmagasabb limitek mezőnyét 2004-ben.

Azért vagyok olyan biztos benne, mert saját magam is ezt tapasztaltam. 2004 végén kezdtem pókerezni, és elhiheted nekem, hogy tényleg nem volt nehéz. Még ha a legelején sikerszériával is rajtoltam, minden nehézségre elég volt néhány apró stratégiai jó tanács egy baráttól, és máris nyereséges játékos voltam.

Sajnos túl gyorsan fogadtam el magától értetődőnek ezt az állapotot. Alig dolgoztam játékomon, miközben ellenfeleim egyre jobbá, a játékok pedig egyre keményebbé váltak. Azóta sokkal felkészültebb vagyok, de így is nehezemre esik nyereséget termelni ugyanazokon az alacsony limiteken, amelyeken négy-öt évvel ezelőtt is játszottam.

Nem jut eszembe más olyan sportág, ahol a játékosok átlagteljesítménye ennyit javult volna ilyen rövid idő alatt. A focisták alapképességei például az elmúlt 20 évben szintén hatalmas javuláson estek át (főleg azóta, hogy már nem isznak annyi alkoholt), de nevetséges lenne azt feltételezni, hogy egy mai focista "profibb", mint egy 80-as évekbeli játékos.

Az információ kora

A pókerláz az információ korában kezdődött. Ma már semmiről nem maradunk le, naprakészségünk fenntartásához elég egy laptop, egy table PC vagy egy okostelefon. Ezért alakulhatott ki az is, hogy aki már képes egy internetes keresőfelület használatára, tonnaszám gyűjtheti be a pókerrel kapcsolatos tudnivalókat. Csak a PokerStrategy.com több ezer videót, stratégiai cikket és élő edzést kínál, és tananyagainkat a nap 24 órájában eléred. Átfogó pókertudásod elsajátítása közben még az oldalt sem kell elhagynod.

Nem is volt olyan régen, amikor a feltételes esélyek, a squeeze, az EV-számítás, a skálák hozzárendelése, a félblöffök vagy az ICM ismerete a pókerelit kiváltsága voltk. Mára minden pókeres tanmenetben alapvető tananyagként szerepelnek.

Megjelentek továbbá az olyan programok is, mint a PokerTracker és a Hold'em Manager, ez a két termék pedig örökre megváltoztatta az ellenfelek és a kezek elemzésének menetét. A póker ennyire részletes feldolgozására korábban nem volt lehetőségünk. Játékunk elemeire szedhetővé vált, teljesen új nézőpontokat és elemzési módszereket teremtve ezzel.

Mentális edzőnk és jóbarátom, JaredTendler a hozzáértést úgy jellemzi, hogy "a kis dolgokból nagy dolgokat tudunk csinálni". Ez alatt azt az állapotot érti, amikor valaki annyira ural valamit, hogy képes az elemzés során feltárt legkisebb részletből is előnyt kovácsolni. A PokerTracker és a Hold'em Manager lehetővé teszik számunkra az ilyen apró részletek megtalálását, hogy felhasználhassuk ezeket. Jared definíciója alapján az ilyen részletek segítségével mindenki képes arra, hogy verje az előző év átlagos tudásszintjét.

Dusty Schmidt több mint 8 millió online leosztást játszott

Az a tény, hogy egy Jaredhez hasonló kívülálló - aki egyébként sportpszichológiával foglalkozik - ismerté vált a póker világában is, újabb jó példával szolgál arra nézve, hogy mennyire gyors a játék fejlődésének üteme. Tíz évvel ezelőtt még vicces lett volna a póker kapcsán sportpszichológust emlegetni. Mára azonban egy ilyen szakember segítsége a játéktudásbeli előny kiépítésének egyik járható útjává vált.

Végül arról se feledkezzünk meg, hogy az online játszott tömérdek leosztás is nagy hatással van a folyamatra. Lehetővé teszi, hogy Doyle Brunson évek alatt gyűjtött tapasztalatait akár egy hónap leforgása alatt összegyűjtsük. Nem meglepő tehát, hogy nanonokoPS vagy Leatherass9 nem csak mindenkinél több leosztást játszottak, hanem a legelismertebb pókeresek között tartjuk számon őket.

Képes lenne-e ezek alapján egy jó 1$/2$-on játszó mai pókeres arra, hogy nyereséges legyen a 2004-es asztaloknál? A válaszom igen...amihez egy határozott "de" is tartozik.

A léc egy idő után nem rakható magasabbra

A "de" arra vonatkozik, hogy mire lesz használható egyáltalán ez a felismerés? Időgép nélkül (ami korlátozott ismereteim alapján a lehetetlen kategóriába tartozik) semmire. A magasabb tudásszint eredményes kihasználása érdekében pontosan erre lenne szükség. A cikk elején feltett kérdésre nem adnánk egyértelműen igenlő választ akkor, ha a 2004-ben legyőzendő játékosok tényleg a világ akkori elitjét képviselnék. Ugyanígy abban sem hiszek, hogy ma egy 1$/2$-on játszó pókeres ugyanakkora esélyekkel indult, és ugyanazt képes elérni, mint egy olyan társa, aki 2004-ben kezdte a játékot.

Ne feledd, hogy az oldschool pókeresek legjobbjai nagyon kevés tananyag birtokában, vagy egyenesen tananyagok nélkül verték az akkori mezőnyt. Ha egy játékos ma kezd pókert tanulni, kidolgozott sarokpontokkal és fix iránnyal rendelkező tanmenet áll rendelkezésére, míg korábban ilyenről szó sem volt. Aki tíz évvel ezelőtt kezdett el pókerezni, a stratégiát túlnyomó részét autodidakta módon tanulta meg, ami azt eredményezte, hogy a profik egymástól függetlenül fejlődtek. Ez az önképzés magasiskolája, ma már csak kevesen képesek ilyenre.

Egy mai pókerjátékos számára szinte kötelező felhasználni a rendelkezésre álló tudnivalók minél nagyobb spektrumát, ami akár visszafogó tényező is lehet. A legeredményesebb pókeresek - akik valóban eljutnak a legmagasabb limitekig - képesek arra, hogy saját tantervet készítsenek, és maguk dolgozzák ki fejlődésük lépéseit, míg mások számára ez kivitelezhetetlen marad. Egy bizonyos szint után egyszerűen már nincs követhető tanmenet.

Az oldschool pókeresek egyik jellemző előnye a fiatalabb generációval szemben az, hogy hatásosabban képesek felfedezni a fizikai árulkodó jeleket. Ezt ugyan személy szerint túlértékelt tényezőként tartom számon, de nyilvánvaló, hogy az öreg rókák ebben továbbra is jobbak.

Attól, hogy egy 2004-ben nyereséges játékos ugyanazzal a játékkal nem verné a mai mezőnyt, még képes lehet alkalmazkodni a jelenlegi követelményekhez. Vegyünk például olyan profikat, akik akkor és ma is sikeresek, például Ivey, Seidel vagy Negreanu. Ők azok, akik mindig keményen dolgoztak azért, hogy messze a konkurencia előtt járjanak.

Mindezek miatt lehetetlen a kérdésre pontos választ adni. Még ha valamelyikünk építene is egy időgépet, sokkal nyereségesebb ötlete is támadhatna, minthogy 1$/2$-on 4BB/100 nyerési aránnyal rendelkező grindert rakjon ki 2003-ban a Bobby's Roomnál.

Készítette: Barry Carter