Hogy egyik szavamat a másikba ne öltsem, most elmondom, miért született ez a naplóírás dolog.

Tulajdonképpen csalódtam a pókerben, de erről nem a póker tehet, hanem én, mert egy barom vagyok.

Ahogy a buddhista pártitkárok mondani szokták volt: aki nem tanul meg magán uralkodni, az majd megtanul másoknak engedelmeskedni, és ez a pókerra fokozottan igaz.

Önfegyelemből mindig is kettes osztályzatom volt, ezért aztán néha csúnyán orrbavágtam magam.

Póker esetében ez a pénzben is kifejezhető, ilyenkor szembesülhet az ember önnön gyarlóságával: tessék, Ön, uram háromszázezer forint értékben gyarló, most lehet hazamenni, és gondolkodni hosszan.

Ha nem a megfelelő téten játszol, ha nem a megfelelő állapotban játszol, ha nem a megfelelő emberekkel játszol, ha nem a megfelelő időpontban játszol, akkor pofára esel, mert ez nem szerencsejáték, hanem művészet, szellemi sport, és olyan törvények uralják, amelyek simán lenyomjáák az egót.

Legyél józan, legyél kipihent, legyél a megfelelő asztalnál, és soha, de soha nem a villanyszámlára félrerakott pénzből pókerezz, mert akkor idegállapotod már önmagában garantálja a bukást.