Abban persze mindenkinek igaza van, hogy labdarúgás és gátfutás során az emberek nem szokták elveszíteni a lakásukat, de hogy ugyanez ne történjen meg pókerezés folytán, ahhoz kell némi józan ész.

Sajnos a pókernek van egy olyan vonatkozása, hogy pénzben játszák, és minden, amiben veszíteni vagy nyerni lehet, vonzza a labilis személyiségeket.

A szenvedély és a tudás megfelelő arányán múlik, hogy mennyivel zárjuk az évet.

Szenvedély nélkül szerintem, lehetetlen pókerezni, mert ha nem élvezzük a játékot, akkor robotok is lehetnénk, viszont ha ez nemtudással párosul, akkor egyhamar ugrik a villanyszámla, aztán a nyaralás, aztán a többi.

Mindenkinek van egy szintje, ahol jól érzi magát, és nem kockáztatja a jövőjét, de ehhez belátás, türelem és önismeret szükségeltetik, ami azért nem alapfelszerelés az embereknél.

Persze, a gátfutást és a súlyemelést is lehet hülyén csinálni, telenyomjuk magunkat doppingszerrel, aztán harminc évesen rokkantak leszünk, de kétségtelen, hogy az esélyek nem azonosak.

Az élsport egészségtelen, de a póker sem egészséges minden körülmények között.

A lényeg: felnőtteknek szól ez a sport, de tényleg, és elsősorban nem biológiai, hanem pszichológiai értelemben.