4. lecke: Mi alapján értékeljük ellenfeleinket a pókerasztalnál?
Aktuális elemzésében, a világbajnok FabSoul az asztalnál leggyakrabban megfigyelhető tipikus játékstílusokat, és játékos típusokat mutatja be.
FabSoul: Először is meg kell vizsgálnunk, melyek azok a szempontok, amik alapján behatárolhatjuk ellenfelünk alapstratégiáját!
A póker egyszerű játék, egyetlen fő céllal: megnyerni a kasszát. A póker emellett döntések sorozata – elkötelezed a zsetonjaidat, vagy visszavonulót fújsz és kifarolsz a partiból? Csak akkor sikerül majd meghoznod a helyes döntést, ha pontosan tudod, miféle gondolkodású és alapállású az ellenfeled. Ez lesz a saját stratégiád alapja is. Ellenfeleid alapstratégiáját pedig két fő ismérv mentén helyezheted el:
Lejátszott kezek száma
a) A laza játékos: sok leosztásban részt vesz, függetlenül attól, hogy milyen erős kombinációkat kap. Ez a fajta játékos gyakran nem a legjobb döntést, inkább az akció izgalmát keresi a partikban.
b) A feszes játékos: inkább racionálisan közelíti meg a szituációkat, gondosan megválogatja indulókártyáit, gyengébb kezeivel pedig odafigyel aktuális pozíciójára is.
Játékstílus
a) Az agresszív játékos: hívással és emeléssel szeretné eldönteni a partik nagy részét, gyakran korai, felesleges vagy csak rosszul időzített erődemonstrációkkal vesztve értéket.
b) A passzív játékos: ritkán proaktív. Ez a fajta ellenfél általában nem kezdeményez, inkább reagál, és így gyakran értéket veszít, ha ellenfelei nem játszanak éppen a kezére.
A fenti szempontok alapján négy kombinációját különíthetjük el a játékosoknak:
1) Laza-agresszív:
Ez a játékos tipikusan az asztal rémálma. Ereje kiszámíthatatlanságában rejlik, és abban, hogy bár tudjuk, hogy gyakran csak hívásaival és nem lapjával operál, nehéz lehet jól időzítenünk ellene.
Tipp: Az ilyen játékosokat érdemes hagyni kibontakozni, majd a megfelelő pillanatban csapdába ejteni. Várd meg a támadását, és riposztozz, elfogadható kezeiddel! Készülj fel azonban, hogy még ilyenkor is föléd akar majd kerekedni, és igyekezz kiszagolni, mikor nézel szembe határozottan előadott blöffel, és mikor találhatott valóban valami erőset.
2) Laza-passzív: ő a klasszikus „calling-station”. Tipikusan szórakozásból játszik, és nem erőssége a türelem. Unalmában sok partiba bekíváncsiskodik, ám gyenge indulókezei ritkán alakulnak veszélyes kombinációkká. Ha mégis telibe találják a közös lapok, nehezen olvasható, hiszen nem keres aktívan értéket kezeiért, így meglepő bad beateket oszthat ki számunkra.
Tipp: Ne próbáld meg kiblöffölni a laza-passzív játékost! Általában kíváncsi lesz és kifizet. A legjobb, amit tehetsz, hogy vársz egy erős kombinációra, majd szépen elkéred az árát. Általában ezüsttálcán kínálja majd zsetonjait.
3) Feszes-agresszív: Vele lesz talán a legnehezebb dolgod. Alkalmanként ugyanis blöfföl, ám általában csak erős kezekkel kerül partiba.
Tipp: mindig legyél óvatos a húzásait illetően, de főszabályként csak erős kombinációkkal tarts vele. Igyekezz időnként nyomást gyakorolni rá, hátha sikerül a könnyebb ellenállás felé terelned.
4) Feszes-passzív: mindenki ilyen ellenfélről álmodik. Megad, ha erős, dob, ha gyenge. Könnyű olvasni, könnyű olcsón kijönni a partikból, amikben lapot talál. Semmilyen különleges tanácsra nincs ellene szükséged, ha gyengeséget mutat, támadj, ha nem, kerüld ki, és persze figyeld, ha esetleg észbe kap, és változtatna veszteséges alapállásán.
Ha megfelelően kategorizálod ellenfeleidet, az segíteni fog, hogy a helyes stílussal reagáld le húzásaikat, ha ellenük kerülsz partiba. Fontos, hogy te igyekezz távol tartani magad a kiismerhető kliséktől, és alkalmazkodj ellenfeleidhez, ahelyett, hogy felvennél egy számodra kényelmes, de csakugyan kategorizálható stratégiát.
Jó szórakozást az asztaloknál!
Fabrice FabSoul Soulier
Utolsó kommentek